Gyönyörű és rengeteg szőlő termett idén a Kertben, annak ellenére, hogy semmivel nem kezeltük. Hónapok óta esszük, isszuk és még mindig gazdag fürtökben lóg. Hiába lóg, ha nincs, aki leszedje. Hiába kívánom levét, ha egyszerűen nem jut időm arra, hogy feldolgozzam.
De Isten nem csak a szőlőt adta, hanem a Társat, a Segítőtársat: egy szerető, és gondoskodó Férjet, aki ebben a nedves, szeles időben is kimegy szőlőt szedni, lepréseli, és felhozza az irodába asszonyának, és még pocaklakó Kislányának. Tele vagyok hálával!
Jó az Úr :)
