A Környezet –és Energiatudatos
Építészeti Stúdióban fontos számunkra, a környezettudatos gondolkodás részét
jelenti a régi értékek megőrzése, újrahasznosítása, ezért szeretjük a
felújításokat, helyreállításokat a teljesen új épületek építése helyett, még ha
olykor egyszerűbbnek, és könnyebb megoldásnak is tűnik nulláról kezdeni a
tervezést és az építkezést.
Így vágtam bele 2015 tavaszán egy
140 éves ház teljes felújításába, ami bő két évvel később, idén nyáron vált
lakhatóvá. Néhány hónapja élünk még csak a házban, de már egyértelműen érezzük
a különbséget egy hagyományos módon megépült és egy környezetbarát, egészségre
nem káros anyagokkal felújított, energiatakarékos ház között. A kiváló belső
levegőminőséget akkor tudjuk értékelni igazán, amikor elmegyünk itthonról vendégségbe,
és van összehasonlítási alapunk egy hagyományos anyagokból, nem szellőztetett
házban tapasztaltakkal. Szinte fojtogat, légszomjat okoz az áporodott, vagy vegyszerekkel
átitatott levegő. Nagyon érzékeny lettem erre. A másik kellemes tapasztalatunk
az, hogy bár még az elején vagyunk a fűtési szezonnak (október közepe),
de idén még nem volt szükség a fűtés elindítására, köszönhető ez a kellő vastagságú
hőszigetelésnek, a jó benapozottságnak.
A házat a falakig teljesen vissza
kellett bontani. Lekerült a tető, és a régi fafödém. Az aljzatot felszedtük, és
mélyítettük, hogy az új rétegrend a 15 cm vastag hőszigeteléssel együtt elférjen
a belmagasság csökkenése nélkül. Mivel a ház többnyire sziklára épült – ami azért
óriási előny -, ez bizony elég sok többletmunkával járt. Kizárólag a nagy
tömegű, 60-70 cm vastag teherhordó falazat (kő, vályog, tégla vegyesen), és a gyönyörű
téglaboltozat maradt meg. A falakra koszorú került, majd fafödém. A falakat már
korábban injektáltuk a nedvesség jelenléte miatt, most az épület teljes körbe-drénezését
is elkészítettük a lábazati hőszigeteléssel együtt.
A tetőtér mivel beépítésre
került, ezért az oromfalakat nagytömegű mészhomoktéglából építettük meg. Nagy
hőtároló tömegre van szükség ahhoz, hogy nyáron kevésbé és lassabban melegedjen
fel a belső tér. Ez is egy apró, de fontos építészeti eszköz, hogy később
légkondicionáló berendezés használata nélkül is komfortos maradjon a ház a
nyári forróságok idején is. A tetősík 30 cm cellulózzal lett szigetelve, ami
szintén jelentős védelmet nyújt a nyári túlmelegedés ellen amellett, hogy
kiváló hőszigetelő is télen. Egy harmadik eszköz a tetőtér kellő átszellőztetésének
biztosítása nyáron a megfelelően elhelyezett ablakokkal. Az első bent töltött
nyár után elmondható, hogy a tartós melegek idején sem volt gondunk a
túlmelegedéssel. A Séd völgy hűvös levegője a legforróbb periódusokban is kihűtötte
éjszakánként az épületet, így napközben is elviselhető hőmérséklet uralkodott
bent.
A homlokzat hőszigetelése befújásos
farosttal készült egy lágyfarost táblával burkolt fa vázrendszer közé. Amellett,
hogy az egyik legkörnyezetkímélőbb anyag a farost, semmilyen egészségre káros
anyaggal nincs keverve. Mivel a régi ház falai nem voltak párhuzamosak, így
ezzel a rendszerrel tudtuk párhuzamosra hozni a külső síkokat. A szigetelés
vastagsága ennek köszönhetően 22 cm-től 26 cm-ig változik.
Az aljzatot hasonló
technológiával szerettem volna szigetelni, és a rétegrendeket jóval kevesebb betonnal
felépíteni, de gazdasági okok miatt a hagyományos rétegrend került kialakításra.
A betonozásnál számomra külön fájó pont, hogy rengeteg ivóvizet használunk fel,
miközben a világ jelentős részén nem jutnak megfelelő minőségű vízhez az
emberek. Ivóvízhiány van, mi meg a betonba pazaroljuk. Az udvaron egy hatalmas
esővízgyűjtő ciszterna helyezkedik el, így bővelkedünk csapadékvízben. Ezt
használtuk fel a betonozás során. Az esővíz egyébként Wc öblítésre és a kert
locsolására szolgál azóta.
A házban egy kandalló biztosítja
a fűtést, mondhatni ez a kazán. Egy ezer literes puffertartályt melegít fel,
ebből biztosítjuk a fűtéshez és a HMV-hez a melegvizet. A napkollektoros
rendszer csövezése elkészült teljes egészében, már csak a kollektorokat kell
beszerezni, és elhelyezni a tetőn. A rendszer tavasztól őszig biztosítja a
melegvizet, és az épület temperálását, ha szükséges. A földszinten padlófűtés,
a tetőtérben falfűtés készült, helyiségenkénti fűtésszabályozással. A napelemes rendszer szintén elő
van készítve, már csak a napelemek elhelyezése van hátra. A ház szellőzését télen egy hővisszanyerős
szellőztető rendszer biztosítja. Így állandóan friss levegő van a házban
anélkül, hogy az ablaknyitogatással komolyabb hőt veszítenénk.
A belső kialakításánál arra
figyeltem, hogy a festékek, ragasztók, felületkezelő szerek káros anyag
kibocsátása minimális legyen, az egészséget ne veszélyeztessék. A falakat
hagyományos mésszel meszeltük – öröm volt belépni a frissen meszelt terekbe, és
bátran beleszippantani a levegőbe. Ez volt az egyetlen tétel, ami jobb és
olcsóbb, mint a hagyományos társaik. A parkettaragasztó, a fa felületkezelés
esetében meg kellett fizetni az árát a jobb és egészségesebb verziónak, de
hiszem, tapasztalom, hogy ez a befektetés is megtérül hosszú távon. Bátorítok
mindenkit arra, hogy inkább fizesse meg ilyenkor az árát az egészségre nem
káros anyagoknak, a konyhabútor, a berendezések, a napkollektor, a napelem
később is pótolhatók, ahogy az építkezés után az ember anyagilag lassan
helyreáll, de ezek a tételek már nem.
Sok tapasztalatot gyűjtöttem a
kivitelezés során, és örülök, hogy ezek után még hitelesebben tudok tanácsot
adni, megrendelőket keresztül vezetni hasonló projekteken. Nehéz időszak ez az
építkezésre, hiszen nem egyszerű mesterembert találni, nemhogy jó mesterembert,
a munkaerő és az építőanyagok ára is az egekbe szökött, és egyelőre nincs
megállás. Mégis állítom, hogy jól átgondolt tervekkel, sok türelemmel, és Isten
segítségével és kegyelmével nagyobb viszontagságok nélkül, egy igazi Otthonnal
lehet lezárni egy ilyen hatalmas munkát is.