Beköltöztünk 2.

Szinte hihetetlen, hogy egy hete még így néztünk ki:

Pár napja meg még így:

És pár perce meg így:

És érdemes lesz megnézni, hogy ma estére milyen tip-top rend lesz mindenhol!


Burkolás hétfőn:

Késő estébe nyúlóan, amiért  utólag is köszönet a  Hubert Parketta embereinek!

És kedden eljött a költözés napja (estéje)!

Az építkezés maradék romjain, a kidobált, de még az udvaron maradt lomokon, a költöztetett holmikkal az említett "balkáni", de számunkra nagyon jó hangulatban:

Az első reggel a kertben:

Így nézünk ki esténként:

Nyiladozik az orgona az ablak alatt. A rengeteg virágunk ellenére Adrián meg rózsával kényeztet :)

Beköltöztünk

Hétvégén, a festők kedvező híradása alapján a távolból lelkesen szervezni kezdtük a hétfő esti költözést! A vártnál 2 nappal hamarabb! A vasárnapi "országjárásunk" után (Pécs-Balatonföldvár-Balatonalmádi-Veszprém) megérkezve a házhoz - látva a nedvességtől foltos falakat, és a nem-megkezdett mázolási hadműveletet - némiképp lelombozva halasztottuk 24 órával a produkciót. A vasárnap estére szervezett, egy-éjszakára tervezett vendég szállásunk (köszönjük Balázs utólag is a lehetőséget) így két naposra bővült, ennyire viszont nem akartuk próbára tenni vendéglátóink türelmét a nyulunkkal és a korán-kelésünkkel egybekötött reggeli futással, így panzióba vonultunk a fáradságtól elcsigázva, mint leggyorsabb ágyba-kerülési lehetőség. Érdekes érzés volt Veszprémben. (A Két Lotti Panzióba mentünk, amivel szemben eddig nagyobb elvárásaim voltak, különös képen a külön befizetett reggelire...).

Hétfőn reggel a Háznál kezdve már kedvezőbb kép fogadott minket: a frissen meszelt falak sokat fehéredtek az éjszaka folyamán, ettől függetlenül még egy harmadik rétegre mindenképpen szükség volt. A mázolással is sietni kellett, hogy a délutánra hívott parkettások kezdeni tudjanak.

Délutánra a konnektorok is felkerültek (naná, hogy kőműveseknek vissza kell jönniük, mert jóval nagyobb lyukakat hagytak a vakolatban), és estére az egyik szoba burkolásának java része elkészült, miközben Adrián a hulladék felszámolásán dolgozott, én meg a ránk hagyományozott "konyhabútort" igyekeztem használhatóra, és gusztusosra sikálni.

Este Balatonalmádiban szálltunk meg egy jó barátunk családi nyaralójában (köszönjük Tomi), ahol a szűk ágyon forgolódva egész éjjel, nagyon jól esett a hajnali ébredést követő futás, a nyaralást idéző nádasszagú Balaton-parton. A Balaton-panorámás reggeli után egymást követték a tennivalók munkatéren, míg végre eljött a délután!!!! Miközben én a higiéniás körülmények javításán fáradoztam a háznál, addig Adrián a barátainkból verbuválódott költöztető csapattal (Eszti, Balázs, Csecse, Norbi, Áron ezúton is még egyszer köszönjük a segítséget!) a kiköltözéshez képest hihetetlenül gyors tempóban átvarázsolta az összes holminkat a házhoz! A veszprémi vár felett majdnem telihold fényénél, egyelőre "balkáni körülmények" között pihentünk   sört szürcsölve pakolás után az udvaron,a rumli tetején - az első közösségi program nálunk.

Este a fürdő csak az udvar felől volt megközelíthető, így a hűvös estében erősen biciklitúránkempingezős emlékeket ébresztett bennünk az első zuhanyzás. Reggelre ugyanez pedig már inkább wellnessprogramhoz hasonlított, miután fürdés után a reggeli napsugarakra bíztam a szárítkozást az udvaron.

Az első reggeli a napfényben, a virágzó fák alatt hasonló kettősséggel bírt: egyfelől csodálatos, másfelől meglehetősen nomád és a körülményeket tekintve fejlesztendő. Mindketten nagyon nehezen indultunk neki a napnak, otthon folytattuk volna az este megkezdett "nyaralást".

Rengeteg fotó készült, hamarosan felkerülnek!

Felújítás távirányítással

Haladunk szépen a héten is: kész a vakolás, csodásan szárad ebben a hirtelen-nyár melegben. Megvettük a konyha-étkező burkolatot, amit tegnap kihoztak, leraktak, ma fúgáztak.

Akadt némi kavarodás festő-ügyben: az injektálás-száradó vakolat elkészítése 2 hét többlet időt jelentett az eredeti elképzeléshez képest. A festő meg érthető módon nem várt hátradőlve arra, hogy mikor jöhet hozzánk, így amikor jöhetett volna végre, már máshol kezdett bele egy munkába. Szerencsére van nekünk Laci bácsi - aki a kőműves munkákat irányította - és azonnal le tudott akasztani nekünk egy megbízható mesterembert, aki azonnal vállalni tudott minket némi logisztikai játék után. Holnap kezdődik a meszelés. (Glettelni tilos!)

A fentiek mind távirányítással, kulcs-logisztikával folytak, mi ugyanis a hét nagy részében Bp-en, illetve Pécsen vagyunk a szakmérnöki képzésen.

Hétvégén a kertben

Hétvége: végre nem a munka rovására lógok a kertben, ahogyan a héten tettem.
Vettünk reggel a piacon palántákat (paradicsom, eper, levendula), és ezeken kívül elvetettünk még egy csomó sárgarépát, fehérrépát, karalábét, paprikát, és kukoricát. Az ágyás közé bontott téglát raktam le 50 cm-ként, ezeken lehet "száraz" lábbal végigmenni öntözni, gazolni.

 

Közben Adrián Richivel összeszedte az itt maradt műanyag hulladékokat, és az előző tulajoktól ránk hagyományozott komposzt domb is át lett forgatva, ki lett szedve belőle az, ami nem oda való. 

Adrián - ahogy ígérte - megmetszette a szőlőt és a fákat! Vasárnap aztán elmentünk egy "tanulmányútra" a Balaton-felvidékre, hogy hogyan is néz ki a szőlőtőke metszés után. A konklúzió az, hogy még egyszer végig kell menni a sajátunkon, mert úgy látszik alig kell rajta hagyni valamit. Tanuljuk.

Panoráma munka közben:

És ilyen az, amikor minket panorámáznak:

Vittük magunkkal a "farmot" is:

  

Nap végére elfáradtunk, és jó színünk lett. Végre!

ui: a múlt hét közepén kiültette padlizsán palánta lehet, hogy elfagyott?

Szárítóvakolat

A múlt héten elkészült injektálás hatása a vizesedés megjelenésének sávjában felhordott szárítóvakolattal lesz teljes. A kőműves csapat péntek reggel esett neki a kijelölt falszakaszokon a vakolat leverésének.

Konyha

Nappali

Falazataink anyagai: tömör tégla, kő, vályog

A kőművesekkel párhuzamosan a villanyszerelők is munkába álltak. A konnektorok számát kellett növelni a szobákban, illetve az elektromos  főzőlap-sütőnek kellett a csatlakozását kialakítani. Utóbbival kapcsolatban voltak kétségeink. Ugyanis egy leendő Ökoházról beszélünk. Gáz nincs, és nem is lesz bevezetve. A palackos gáz macera, ronda és fosszilis energiahordozó. Egy kis takaréktűzhely lenne a legjobb megoldás, és tulajdonképpen kémény is van hozzá, ezért a későbbiekben tervezzük is, hogy lesz ilyenünk. De valljuk be, egy rohanós reggelen nem mindig lesz idő a két cserépkályha befűtése mellett még a konyhában is begyújtani, hogy összedobjuk a rántottát pirítóssal. Így maradt az elektromos megoldás, amelynek energiaellátását idővel a napelemes rendszer biztosítja majd.

A villanyszerelők munkáját nehezítette, hogy nem használhattak gipszet a kábelek rögzítésére a vizesedés miatt. Ráadásul épp belecsöppentek a vakolatleverés munkafázisába is, így maradt a fenti megoldás.

A vakolat leverése után kezdődött a gúzolás (alapréteg) - weber san presto 100-as anyaggal. A lenti fotón ez látszik, a vályogfal-falszakaszon.

A felújításnak ennek az 1.0-ás szakaszában ennél rosszabb már nem lesz a helyzet.

A gúzolás után következett maga a szárító vakolat. Hagyományos cement-homok vakolatba kellett keverni az úgynevezett DÉRPORT, amit az injektáló cég fejlesztett ki. Vasárnapra eddig jutottunk. A simító vakolás (weber san presto 300) maradt még hátra. 

Kéményellenőrzés, cserépkályha karbantartás

A házban két cserépkályha biztosítja a fűtést. Amikor télen erre jártunk mindig kellemes meleg volt, tehát kifűtik rendesen a házat. Az állapotuk azonban hagyott némi kívánnivalót maguk után, amire nyilván akkor döbbentünk rá, amikor először fűtöttünk be magunk. A kályhák orrán-száján jött ki a füst (látszik a képeken is a koromfoltokról), a rostély mindkettőnél be volt szakadva. Némileg kétségbe estünk, hogy mi lesz, ha újra kell őket rakni?Cserépkályhás szakembert is hamar találtunk, aki gyorsan reagált kérésünkre, hogy jöjjön el megnézni a kályhákat. Szerencsére kiderült, hogy némi karbantartó felújítással kibírják azt a két évet, amennyi elvileg hátra van a "nagy-felújításig", amikor úgy is újakat építtetünk majd. A szemle másnapján már jött is a kályhás bácsi Balatonfüredről (a 70 éves apukája annak, aki előzőnap kint volt). 8-körül nekiállt a munkának, és a délre már volt is két egészségesnek mondható, biztonsággal fűthető cserépkályhánk.

Mindeközben a kéményseprőt is kihívtuk. A kémények hasonló, bizonytalan állapotot mutattak, de szintén nincs szó bontásról-újrarakásról, sőt még bélelni sem kell őket, elég a tisztító nyílások cseréje.

Hát ez is megnyugtató. A pénztárcánknak is!

Mindeközben a kertben

Most, hogy két napja tavasz van, legszívesebben egész nap csak a kertben tennék-vennék, ahelyett, hogy dolgozom a gép előtt (már akkor, amikor nem épp tennivaló van a felújításon).

Azért most már igyekszem minden nap egy kis időt szánni a kerti tennivalókra is:

Tegnap a kert alsó részében elültettem néhány fűszernövényt, utána meg nekiestem a fenti részen (ahol a veteményes lesz) felásni a földet. Ahhoz képest, hogy két napja még tél volt, tegnap már ujjatlan pólóban is folyt a hátamon az izzadság (jelentem fog a nap, mert kirajzolódott a hátamon a póló vonala). Meg kell hagyni, elég szélvédett kertünk van, mediterrán beütéssel. Így lehet az, hogy a bejárati ajtóval szemben van egy fügefánk is.

A tegnap felásott részre ma elültettem a paradicsomot, padlizsánt, sárgarépát (miközben Encsi és Kitti remekül elszórakoztattak:) ). Hétvégén meg még egy tucat zöldséget szeretnék elvetni, kiültetni. Adrián kapott tegnap egy metszőollót, megígérte, hogy megmetszi hétvégén a szőlőt, meg a gyümölcsfákat! :)

Ma ásás közben találtam egy csomó sárgarépát. Még semmit nem tudok erről az egész "mezőgazdaságról", és némileg meglepődtem a fogáson. A nyuszink és én imádni fogjuk! :)

Az injektálás

Amikor ősszel elhatároztuk, hogy megvesszük a házat, akkor még javában dúlt a hosszú ideje tartó szárazság. A nedvesedés jeleit már ekkor is láttuk a falakon, tudtuk, hogy az utólagos falszigetelés elkerülhetetlen lesz, mégis meglepődtünk tavaszra, amikor megláttuk a házat Csincsi néni és Csincsi bácsi kiköltözése után. A csapadékos tél megtette hatását nálunk is, így nem volt kérdéses, hogy a falszigetelésen MOST kell túlesnünk, még ha a föld alól is kell rá előteremteni a pénzt. A száraz fal nem csak esztétikailag fontos, hanem részben az állagmegóvás, de még nagyobb részben az egészségünk megóvása miatt is jelentős. A nedves falakon ugyanis állandó vendég a penész, ami hosszú távon rákos megbetegedésekhez is vezethet.

Mivel a családunkban több az építész, mint a nem építész, ezért könnyen találtunk megbízható csapatot a munkára! (Az ajánlatkérésnél derült ki, hogy a családi ajánlástól függetlenül én még novemberben megkerestem őket ajánlatkéréssel, így tulajdonképpen már kapcsolatban is álltunk.)
Húsvét hétfő utáni kedden hívtam fel őket, hogy lenne egy sürgős szigetelés, következő hétfőn már kezdték is a munkát nálunk. (Egyébként az esős idő miatt nyakig vannak megrendeléssel, úgyhogy külön köszönet, hogy ilyen gyorsan bevállaltak minket).




Mivel a mi falaink kőből vannak, és nem téglából, így csak az injektálás jöhetett szóba, nincs ugyanis olyan értelemben fuga, mint a tégla falnál, amibe a szigetelő lemezt be lehetne verni vízszintesen.

Első lépésben végigbeszéltük a szigetelési síkokat, illetve hogy melyik falat honnan támadjuk. Mire térültünk-fordultunk egyet, már a fél ház ki volt "lyuggatva".

Az egymástól 12,5 cm-re fúrt lyukak, amelyeken keresztül az injektáló anyagot bejuttatják a helyére:

A teljes ház "kifúrása" egy napot vett igénybe. Ezután kezdődött az injektálás, ami szintén egy nap volt:

                              

Az utolsó művelet a furatok feltöltése, ezzel egy délelőtt alatt megvoltak:

A furatfeltöltés után szabad csak leverni a vakolatot, és a vizesedés sávjában + falszélesség  szártóvakolatot felhordani a helyére. Nálunk ez a hétvégén történik majd meg.

Hangulatok

Képek, amiket már sosem fogunk látni; az elbontandó fal a konyha és az előtér között:

Richi szobája, amelyről szegény Richi nem tudja elképzelni, hogy pár héten belül komfortos-lakható lesz: