Egy szépen terebélyesedő fügefa ékesíti az udvarunkat a ház előtt. Sosem volt még ennyire termő, ennyire zöldellő, mint idén. Korábban már néhányszor beletörődtem, hogy elfagyott, vagy nem termő, mivel alig volt rajta füge. Most pedig már a második szüret előtt állunk, aminek kiadós lekvárfőzés lesz a vége.
"Ne féljetek, mezei vadak, mert kizöldülnek a puszta legelői, mert a fák gyümölcsöt hoznak, a fügefa és a szőlő gazdagon terem." (Joel 2,22)
Jó az Úr, még a fügefán is látszik gondoskodó jelenléte a házunkban! A szőlő hasonlóan szépen alakul, pedig a metszésen kívül mást nem végeztünk rajta, egy csepp permet nem hullott rá. Csak Isten jósága! Kegyelemből, ajándékként.
"Ne féljetek, mezei vadak, mert kizöldülnek a puszta legelői, mert a fák gyümölcsöt hoznak, a fügefa és a szőlő gazdagon terem." (Joel 2,22)
Jó az Úr, még a fügefán is látszik gondoskodó jelenléte a házunkban! A szőlő hasonlóan szépen alakul, pedig a metszésen kívül mást nem végeztünk rajta, egy csepp permet nem hullott rá. Csak Isten jósága! Kegyelemből, ajándékként.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése